Főoldal Kik vagyunk? Események / futó tevékenységek Elérhetőség Belépés
Alapvetés
GYIK/FAQ
NOK-rendszer
Cikkeink
Osztható médiatár
Fogalomtár
Jogi- és egyéb eszközeink
Mit fogunk elérni?
Milyen lesz a jövő?
Trianon
Dokumentumtár
Jogi háttér
Támogatás
Fogalomtár

Felismertük, hogy az összefogás megakadályozása érdekében, -tehát a saját érdekükben- a háttérben működő szervezetek hazánkban (de nem csak hazánkban!) már legalább (!) 100 éve szisztematikusan tönkreteszik, lejáratják, elinflálják a kritikus fogalmakat.

A pontos fogalomértés hiányában az emberek a hétköznapi életben, a közügyekkel kapcsolatban nem tudnak egymással szót érteni, nézeteltérések keletkeznek, melyet nem tudnak hatékonyan feloldani és így alakulnak ki azok a csoportosulások, akik nem képesek egymással egyetérteni, tehát ellenféllé, rosszabb esetben ellenséggé válnak.

A hatalom emellé még beveti a "jó öreg" "Oszd meg és uralkodj" kártyát és már kész is van a tökéletes emberi populációs alapanyag ahhoz, hogy egy hazug diktatúrát üzemeltessenek, ami egy rosszul működő demokráciának van állcázva....

Ennek feloldása érdekében hoztuk létre a fogalomtárat, ami újra helyreteszi az eredeti jelentéseket, lehetővé téve ezzel az összefogás természetes kialakulását.
A mozgalom -elméletben- minden tagja ismeri ezeket a pontos meghatározásokat, tehát az aktivistáink kommunikációjában megjelenő kifejezések a fogalmak eredeti jelentése alapján értendőek minden esetben!


állam Az állam egy jól behatárolt területen élő népesség (lakosság) saját maga által alkotott intézményrendszere, mely jogi entitással bír. (jogi fogalom)
Az állam feladata gondoskodni az állampolgárairól, megvédeni őket, a területét, természeti kincseit.

Az állam jogrendjének az alapja általában egy alkotmány vagy állami alaptörvény.
ország Az ország egy földrajzi fogalom, mely egy jól behatárolt területet jelez, melynek közel állandó lakossága van.
(Egyesek szerint az ország fogalmába maga a lakosság is beletartozik.)
nép (Még kidolgozást igényel, hamarosan ki fogjuk tenni.)
nemzet (Még kidolgozást igényel, hamarosan ki fogjuk tenni.)
állampolgár (Még kidolgozást igényel, hamarosan ki fogjuk tenni.)
radikális A radikalizmus eszmerendszer, amely a fennálló társadalmi (vagy politikai, jogi) rendszer vagy annak valamelyik szegmensének gyökeres, következetes akár a szélsőségekig elmenő átalakításának az elve.
Alapelve abból indul ki, hogy a mélyen gyökerező bajok megszüntetéséhez a szabályok (rendszer) következetes átalakítása szükséges.
Nem elég, ha a felmerülő gondon alkalmilag segítünk és közben nem orvosoljuk a baj okát, mert így a baj megismétlődhet.

A radikalizmussal ellenpólusa tradicionalizmusnak és a konzervativizmusnak, vagyis a hagyományok és a fennálló társadalmi rendszer tiszteletének a bajok ellenére, ami a gyökeres átalakítások (felforgatás) kockázatainak a megelőzése.
wikipedia.org/wiki/Radikalizmus
szélsőséges (Még kidolgozást igényel, hamarosan ki fogjuk tenni.)
hazaáruló Az a személy, aki önös érdekből a népe, hazája érdeke ellen cselekszik.
Fontos észrevenni, hogy már az 1978-as évi IV. törvényben, az érvényes és hatályos BTK-ban is az ide vonatkozó §-t vélhetően nem magyar érzelmű emberek (hazaárulók?) fogalmazták meg saját maguknak, saját maguk védelme érdekében.
kognitív disszonancia Forrás: Wikipédia

Az elmélet alapgondolata, hogy amikor valamilyen új információ vagy tapasztalat ellentmond a korábbi elképzeléseknek vagy ismereteknek, akkor disszonanciát, belső feszültséget élünk át. Ez a disszonancia szorongáskeltő állapot, melyet csökkenteni igyekszünk.

Például valaki egy bizonyos márkájú mosóport vásárol, mivel azt gondolja, hogy az a kapható legjobb termék. Ilyenkor a vásárló által tartott tudattartalom (kogníció) az, hogy jó mosóport vett. Ha azonban a vásárlás után olyan ismeret érkezik, mely szerint kapható egy jobb mosópor is (például egy reklám révén), akkor a két ellentmondó tudattartalmat valahogyan összhangba kell hozni.

Maga Festinger a következő szavakkal írta le elméletét [Festinger, 2000, 76.]:

„Az általunk megfogalmazott disszonanciaelmélet lényege meglehetősen egyszerű, és a következő állításokkal ragadható meg:

A kognitív elemek között lehetségesek disszonáns vagy 'nem megfelelő' kapcsolatok.
A disszonancia jelenléte a disszonancia redukciójára, illetve a disszonancia növekedésének elkerülésére irányuló nyomást idéz elő.
Ezen nyomás megnyilvánulhat viselkedésbeli és kognitív változásokban, valamint az új információkkal és véleményekkel szemben tanúsított óvatosságban.”