 |
|
|
Fogalomtár
Felismertük, hogy az összefogás megakadályozása érdekében, -tehát a saját érdekükben- a háttérben működő szervezetek hazánkban (de nem csak hazánkban!) már legalább (!) 100 éve szisztematikusan tönkreteszik, lejáratják, elinflálják a kritikus fogalmakat.
A pontos fogalomértés hiányában az emberek a hétköznapi életben, a közügyekkel kapcsolatban nem tudnak egymással szót érteni, nézeteltérések keletkeznek, melyet nem tudnak hatékonyan feloldani és így alakulnak ki azok a csoportosulások, akik nem képesek egymással egyetérteni, tehát ellenféllé, rosszabb esetben ellenséggé válnak.
A hatalom emellé még beveti a "jó öreg" "Oszd meg és uralkodj" kártyát és már kész is van a tökéletes emberi populációs alapanyag ahhoz, hogy egy hazug diktatúrát üzemeltessenek, ami egy rosszul működő demokráciának van állcázva....
Ennek feloldása érdekében hoztuk létre a fogalomtárat, ami újra helyreteszi az eredeti jelentéseket, lehetővé téve ezzel az összefogás természetes kialakulását.
A mozgalom -elméletben- minden tagja ismeri ezeket a pontos meghatározásokat, tehát az aktivistáink kommunikációjában megjelenő kifejezések a fogalmak eredeti jelentése alapján értendőek minden esetben!
| állam |
Az állam egy jól behatárolt területen élő népesség (lakosság) saját maga által alkotott intézményrendszere, mely jogi entitással bír. (jogi fogalom)
Az állam feladata gondoskodni az állampolgárairól, megvédeni őket, a területét, természeti kincseit.
Az állam jogrendjének az alapja általában egy alkotmány vagy állami alaptörvény.
|
| ország |
Az ország egy földrajzi fogalom, mely egy jól behatárolt területet jelez, melynek közel állandó lakossága van.
(Egyesek szerint az ország fogalmába maga a lakosság is beletartozik.)
|
| nép |
(Még kidolgozást igényel, hamarosan ki fogjuk tenni.) |
| nemzet |
(Még kidolgozást igényel, hamarosan ki fogjuk tenni.) |
| állampolgár |
(Még kidolgozást igényel, hamarosan ki fogjuk tenni.) |
| radikális |
A radikalizmus eszmerendszer, amely a fennálló társadalmi (vagy politikai, jogi) rendszer vagy annak valamelyik szegmensének gyökeres, következetes akár a szélsőségekig elmenő átalakításának az elve.
Alapelve abból indul ki, hogy a mélyen gyökerező bajok megszüntetéséhez a szabályok (rendszer) következetes átalakítása szükséges.
Nem elég, ha a felmerülő gondon alkalmilag segítünk és közben nem orvosoljuk a baj okát, mert így a baj megismétlődhet.
A radikalizmussal ellenpólusa tradicionalizmusnak és a konzervativizmusnak, vagyis a hagyományok és a fennálló társadalmi rendszer tiszteletének a bajok ellenére, ami a gyökeres átalakítások (felforgatás) kockázatainak a megelőzése.
wikipedia.org/wiki/Radikalizmus |
| szélsőséges |
(Még kidolgozást igényel, hamarosan ki fogjuk tenni.) |
| hazaáruló |
Az a személy, aki önös érdekből a népe, hazája érdeke ellen cselekszik.
Fontos észrevenni, hogy már az 1978-as évi IV. törvényben, az érvényes és hatályos BTK-ban is az ide vonatkozó §-t vélhetően nem magyar érzelmű emberek (hazaárulók?) fogalmazták meg saját maguknak, saját maguk védelme érdekében. |
| kognitív disszonancia |
Forrás: Wikipédia
Az elmélet alapgondolata, hogy amikor valamilyen új információ vagy tapasztalat ellentmond a korábbi elképzeléseknek vagy ismereteknek, akkor disszonanciát, belső feszültséget élünk át. Ez a disszonancia szorongáskeltő állapot, melyet csökkenteni igyekszünk.
Például valaki egy bizonyos márkájú mosóport vásárol, mivel azt gondolja, hogy az a kapható legjobb termék. Ilyenkor a vásárló által tartott tudattartalom (kogníció) az, hogy jó mosóport vett. Ha azonban a vásárlás után olyan ismeret érkezik, mely szerint kapható egy jobb mosópor is (például egy reklám révén), akkor a két ellentmondó tudattartalmat valahogyan összhangba kell hozni.
Maga Festinger a következő szavakkal írta le elméletét [Festinger, 2000, 76.]:
„Az általunk megfogalmazott disszonanciaelmélet lényege meglehetősen egyszerű, és a következő állításokkal ragadható meg:
A kognitív elemek között lehetségesek disszonáns vagy 'nem megfelelő' kapcsolatok.
A disszonancia jelenléte a disszonancia redukciójára, illetve a disszonancia növekedésének elkerülésére irányuló nyomást idéz elő.
Ezen nyomás megnyilvánulhat viselkedésbeli és kognitív változásokban, valamint az új információkkal és véleményekkel szemben tanúsított óvatosságban.” |
|
|
|
|
|
|
|