| Megnevezés |
jellege |
jogforrása |
Leírása |
| Alkotmányos Ellenállás |
kötelesség |
Alkotmány
1949. XX. 2.§ (3) |
A jelen közjogi helyzetben a legfontosabb és elidegeníthetetlen, elvonhatatlan és elvitathatatlan állampolgári jogunk, ami egyben súlyos kötelesség is minden magyar állampolgár számára.
Azt mondja ki, hogy a kizárólagos hatalom megszerzésére való törekvésekkel szemben mindannyiunknak kötelessége fellépni minden törvényes eszközzel.
A törekvés már 2011-ben is megvolt, de nem volt egyértelműen tettenérhető.
A kizárólagos hatalomgyakorlás viszont már 2012. január 1 óta egyértelműen megvalósul mégpedig formailag a Országgyűlési képviselők által, mivel a hatályos magyar állam jogrendje a minden hatalmat a magyar nép kezébe rendeli, valamint (és/vagy) az alkotmányos keretek között korlátozott módon, és ideiglenesen rendeli hozzá az Országgyűléshez. Az érvénytelen Magyarország Alaptörvénye gyakorlati alkalmazásával viszont technikailag olyan állami működést valósítanak meg, ami már kiveszi a magyar nép kezéből a hatalmat és átteszi a mindössze néhány száz főből álló Országgyűlés kezébe.
Ez az állapot már kimeríti a kizárólagos hatalom gyakorlásának pontos jogi tényállását.
Ugyanakkor ez az állapot 2014. április óta tovább súlyosbodik azáltal, hogy az érvénytelen törvény (2013. évi XXXVI.) alapján tartott választások következtében minden a törvényes Magyar Államhoz köthető képviselői mandátum végleg (végérvényesen) lejárt.
Ettől a pillanattól kezdve már nem csak illegálisan (alkotmánysértően) gyakorolják a minden hatalmat, de ráadásul bitorolják is azt!
2012. január 1 óta - a kizárólagos hatalomgyakorlás jogi tényállásának kimerítése okán - minden magyar állampolgár köteles minden alkalmazható törvényes eszközzel fellépni az illegálisan működő állami szervezettel szemben.
Ilyenek lehetnek az adó megtagadás, a hatóságokkal szembeni hatékony verbális és írott fellépés. |
| A haza védelme |
Állampolgári alapjog |
Alkotmány
1949. XX. 70/H.§ (1) |
A magyar állampolgárok kötelesek megvédeni a hazájukat és ez nem korlátozódik külső ellenségre, tehát a magyarul beszélő de idegen érdekeket képviselő személyekkel szemben is fel lehet lépni, akár erőszakkal is, amennyiben a tevékenségük a magyarok érdekét oly mértékben fenyegeti, hogy az a lakosságot az alkotmányos renddel szemben más irányba kényszeríti, vagy pedig a Magyar Köztársaság területének elidegenítésére irányul.
Ez a belső ellenségre vonatkozó tényállás a jelen közjogi körülmények között akkor valósul meg jellemzően, amikor magyar állampolgár Alkotmányos Ellenállási jogot alkalmaz, de a vele szemben álló fegyveres karhatalmi szerv fizikai erőszakot vagy lőfegyvert alkalmaz. |
| Egyéni vélemény nyilvánítás joga |
Állampolgári alapjog |
Alkotmány
1949. XX. 61.§ (1) és (3) |
Egyénileg mindenki szabadon kinyílváníthatja a véleményét, gondolatait, álláspontját.
Ez egy alkotmányos szinten védett jog, senki sem akadályozhatja meg. |
| Gyülekezési jog |
Állampolgári alapjog |
Alkotmány
1949. XX. 62.§ (1), 1989. évi III.
|
A külön sarkalatos törvényben meghatározott keretek között megtartott gyülés (akár jár vélemény-nyilvánítással akár nem) alkotmányos szinten védelmet évez, senki sem akadályozhatja.
Ez alól már a magyar rendőrség sem kivétel, amióta ők álláspontjuk szerint egy nemlétező törvény alapján kezelik a gyülekezést. |
| Tettenérés |
Alapvető emberi jog |
Be. tv. 1998. évi XIX. 127. § (3) |
Ez egy alapvető (egyetemes) emberi jog, hogy az ellenünk vagy társaink vagy a társadalom ellen vétkezőket elfogjuk és az igazságszolgáltatásnak átadjuk.
Ezt bele sem lenne szükséges írni a jogrendbe, de a büntetőeljárás törvényben mégis azért szerepel, hogy a hatósági személyeknek is tiszta legyen, hogy hogyan kezeljék a civilek által elfogott bűnelkövetőket.
A Be. Tv. kötelezővé teszi az elkövető haladéktalan átadását a rendőrség számára. |
Feljelentés
(Büntető eljárás indítása) |
Állampolgári alapjog vagy kötelesség |
Be. tv. 1998. évi XIX..171. § (1) |
Bárki jogosult a tudomására jutott bűncselekménnyel szemben feljelentést tenni. Sőt, vannak minősített esetek a BTK-ban, ami kötelességgé is emeli ezt és még büntetőeljárást is rendel mellé, mint szankciót, ha a feljelentés elmarad. |
| Jogsértő rendőri intézkedéssel szembeni passzív ellenállás |
Állampolgári alapjog |
1994. évi XXXIV. 19. § |
A jogszabályok szerinti rendőri intézkedésnek mindeki köteles alávetni magát. Na ilyen nem történik 2012. január 1 óta !
Emiatt elméletben és jog szerint (de jure) bárki bármilyen rendőri intézkedésnek ellenállhat, amennyiben a törvényes Magyar Állam jogára hivatkozik.
De az alkotmányos rend helyreállításáig nincs garancia arra, hogy nem fogja illegális szankció (retorzió) követni az ellenálló magatartásunkat, éppen ezért nem javasolt az alkalmazása!
Más esetekben akkor tagadhatjuk meg az engedelmességet, ha azt tapasztaljuk, hogy a rendőr nem tartja be a diktatúra érvénytelen joga szerinti jogszabályokat.
Ebben az esetben ugyanis van esély arra, hogy a diktatúra saját, illegális és érvénytelen bírósága is megszünteti az "eljárást".
Ugyanakkor - mivel diktatúráról van szó és nem jogállamról - erre sincsen garancia, tehát ennek az alkalmazása sem lehet javasolt. |
