NÉPSZUVERENITÁS Mozgalom - a szabadságunkért!

Alapvetések a magyar közjogi helyzettel-, valamint alapelvek a Népszuverenitás Mozgalommal kapcsolatosan

A1) Hazánk, mint földrajzi terület neve Magyarország, és ez már így van legalább 1000 éve változatlanul. Az állam, mint jogi entitás tulajdonneve illetve annak alkotmánya ez idő alatt számos alkalommal megváltozott.

A2) Magyarország Alaptörvénye (2011) közjogilag érvénytelen, joghatás kiváltására alkalmatlan, mivel 2011-ben a Magyar Köztársaság tulajdonnevű szuverén nemzetállam legfelsőbb jogi normája nem teszi lehetővé az országgyűlésnek, hogy a magyar nép nélkül hatályon kívül helyezze a Magyar Köztársaság Alkotmányát, sem pedig azt, hogy önállóan másik alkotmányt, mint jogszabályt (törvényt) alkosson.

A3) Az A2) -es értelmében a (2012 eleje óta) "Magyarország" nevű államszerűen működtetett szervezet nem több, mint a Magyar Köztársaság állam területén illegálisan üzemeltetett magánszervezet, mely jog szerint sem államként, sem más törvényes szervezetként nem létezik és a hatályos magyar Alkotmányt súlyosan sértő módon (jogellenesen) gyakorol közhatalmat a magyar nép fölött.

A4) Az A3) alapján a Magyarország nevű szervezet üzemeltetői súlyosan sértik a törvényes Magyar Állam, a Magyar Köztársaság jogát, valamint annak BTK-ját, ezért bűnözőkként kezelendők.

A5) Bűnözőket nem kergetünk el, hanem elfogunk és felelősségre vonjunk, hiszen a törvény ezt írja elő számukra.

A6) A A4) -as értelmében a Magyar Köztársaság jogát sértő bűnözők ellen fellépni az Alkotmány 2. § (3) alapján minden magyar állampolgárnak, de külünösen a rendfenntartó szerveknek valamint azok tagjainak joga, és egyben kötelessége is.

A7) Jogállamként nem tud létezni olyan entitás, ami maga jogilag nem létezik. Másképp fogalmazva, nem létezik jogállam érvénytelen alapító okirattal.

A8) A Magyarország nevű illegális magánszervezet - az A7) -os értelmében - csak és kizárólag illegális diktatúraként tud működni, bárki is legyen benne hatalmon.
Ez azért evidens, mert nem rendelkezik alapvető jogállamisággal, nem tudja jogszerűen a közigényt érvényesíteni valakivel szemben, ha bárki bármikor tudja bizonyítani, hogy a vele szemben eljáró szerv, jog szerint nem gyakorolhat közhatalmat, vagy az általa képviselt állam jog szerint nem létezik, vagy jogviszony hiányában őrá nem vonatkoznak a jogszabályai / törvényei.

A9) Magyarország nevű állam 1949 augusztus 20 óta nem létezik. A törvényes Magyar Állam tulajdonneve '49 óta Magyar Népköztársaság, '89 óta Magyar Köztársaság, 2011-ben pedig (nem csak jog szerint) senki sem változtatta azt meg.

A10) A Magyarország nevű illegális magánszervezet semmilyen módon nem tud a Magyar Állam lenni!
Már csak azért sem, mert a (csupán de facto) létrejöttekor (2012. január 1-én) a Magyarország Alaptörvénye szövegében tartalmazta a deklarációt, mely szerint a jogfolytonosság megszakadt. Ezt az eredeti állapotot olvashatjuk a 2011 évi 166-os közlönyben. (5. pont)

A11) A Magyarország nevű illegális diktatúra nem jogosult közhatalmat gyakorolni a Magyar Köztásaság állampolgárai felett, nem jogosult tőlünk adót, perköltséget, eljárási illetéket, bírságot vagy más büntetést beszedni, és egyik szerve sem, - tehát a bíróságai sem - intézkedhetnek / rendelkezhetnek, továbbá nem alkalmazhatnak büntetőtörvénykönyvi előírásokat magyar állampolgárokkal szemben.

A12) A Magyarország földrajzi területével azonos területű Magyar Köztársaság állam területén a magyar hatóságok jogosultak eljárni, melyek a Magyar Köztársaságot képviselik, annak az Alkotmányát, jogrendjét alkalmazzák.

A13) A törvényes Magyar Államban országgyűlési képviselőket utoljára 2010-ben választott meg a magyar nép, ezért minden érvényes országgyűlési képviselői mandátum 2014. áprilisában végleg lejárt. Hasonlóan történt ez az összes önkormányzatnál is.

A14) Magyar állampolgár az a személy, aki 2011. december 31-én is a Magyar Köztársaság állampolgára volt, valamint ugyanezen körhöz azóta leszármazottként születettek
(Nem számít magyar állampolgárnak az, aki a magyar állampolgárságát a diktatúra illegális működése során szerezte meg, így különösen a letelepedési kötvény nevezetű csalássorozat átvert áldozatai, sem pedig azok, akik azóta egyéb módon kerültek be a diktatúra állampolgári nyilvántartásába.)

A15) A párt mint intézmény arra hivatott, hogy a különböző rész vagy egész ideológiák mentén a lakosságot megossza, valamint a természetes igényként létező politikai igények igazságos versenyét eltorzítsa a néppel szembeni magánérdekek javára.
(A nevében is benne van: A pÁRT árt.)
A mandátumrendszer pedig arra hivatott, hogy a politikai választások természetes úton kialakuló eredményét eltorzítsa a néppel szembeni magánérdekek javára.

A16) A Népszuverenitás Mozgalom tagjai mind a Magyar Köztársaság állampolgárai.

A Népszuverenitás Mozgalom alapelvei

B1) A népszuverenitás elvének, és a nép alkotmányozó hatalmának, és a magyarországi nép önrendelkezési jogának az elismerése

B2) A Magyar Állam alkotmányos jogrendje szerint közjogilag érvénytelen "Magyarország Alaptörvénye" nevű iromány, érvényes MAGYAR jogként való elutasítása, és egy külső - a magyar államot megszálló - hatalom új, Magyarország nevű, államnak nem minősülő magánszervezet szabályzataként való elismerése.
(Tehát tudomásul vesszük a diktatúra létét és maga alkotta szabályait, de csak úgy és annyiban ismerjük el, tartjuk be, ahogy egy megszálló hatalom szabályait betartja a megszállt állam lakossága.)
A Magyarország nevű diktatúra jogát nem ismerjük el jognak (pláne magyarnak), és csak erőszak hatására vagy a megszállókkal szembeni taktikai előny érdekében (látszólagosan) tartjuk be.
A szükségszerű részleges és ideiglenes látszólagos "elfogadása" vagy betartása esetén is kifejezetten törekedni kell arra, hogy a törvényesség látszatát minél kevésbé keltse a látszólagos elfogadásából származó tevékenység. Ide tartozik az adóknak nevezett, de adónak már nem minősülő, ugyanakkor a diktatúra bevételét képező összegek befizetésének megtagadására való törekvés.

B3) A politikai "elit" érvénytelen Alaptörvényével létrehozott, nemzetközi jogot (is) sértő "Magyarország" nevű új magánszervezete a Magyar Államként való elutasítása.
(Az ezer éves Magyar Állam nem szűnt meg, új Magyar Államot pedig az alkotmány és a nemzetközi jog szerint csak a Magyar Állam területén élő népnek, a magyar állampolgárok összességének van joga létrehozni. Tehát tudomásul vesszük a Magyarország nevű csupán de facto magánszervezet létezését, de nem tekintjük Magyar Államnak, csak a Magyar Államot megszálló külső diktatúrának, mely hatalmát nem a magyar néptől eredezteti.)

B4) A társadalmi fejlődés következő lépcsőjét jelentő, az önrendelkezést és a néphatalmat biztosító, a magyarországi nép által megalkotandó, a törvényes Magyar Állam Alkotmánya megalkotása szükségességének elismerése.

B5a) Minden olyan tevékenység határozottan TILTOTT, a büntetőjogi felelősségen túl automatikus elhatárolódást eredményez, mely arra irányul, hogy a megszálló hatalom bármely részét vagy egészét építse, vagy előnyhöz juttassa.

B5b) Minden olyan tevékenység megengedett és/vagy támogatott, mely a megszálló hatalom erőforrásai, lehetőségei, szervezetei önmaga megbénítására, gyengítésére, leleplezésére vagy felszámolására való felhasználását lehetővé teszi.

B5c) Minden olyan tevékenység, mely a B5a) és B5b) közé nem sorolható be egyértelműen, de vélhetően a B5b).-re irányul csak egyéni szervezeti döntés alapján valósulhat meg.

B6) Minden olyan tevékenység határozottan TILTOTT és automatikus elhatárolódást eredményez, mely arra irányul, hogy a diktatúra erőszakszerveinek erőszakos fellépését kiprovokálja, és ezzel a 100.000 jogtudatos fő általi békés rendszerváltást megnehezítse, vagy ellehetetlenítse.

B7) A Népszuverenitás Mozgalom csak olyan szervezetek közötti együttműködésben vehet részt, ahol a többi együttműködő fél is magára nézve kötelezőnek tekinti a jelen feltételrendszert (A Népszuverenitás Mozgalom alapelveit) valamint a közjogi helyzettel kapcsolatos alapvetéseket tudomásul veszi, továbbá ahol a Népszuverenitás Mozgalom identitása és meghatározott irányelvei nem sérülnek.

B8) A Népszuverenitás Mozgalom moderátorai 3. szervezet által üzemeltetett megjelenési formáin (pl facebook csoport, stb...) szükség esetén bárkit azonnal kitilthatnak, de ezt kötelesek jelezni és indokolni a többi moderátor felé, és közösen döntenek a visszarendezés lehetőségéről. Minden esetben legalább 3 vagy az ennél kevesebb összes moderátor szükséges a végső döntéshez.

B9) A Népszuverenitás Mozgalom saját üzemeltetésű fórumán a kijelölt moderátorok az alapvetések elutasítását, illetve az irányelvek megszegését észlelve azonnal felfüggeszthetik bárelyik tagot, de kötelesek ennek tényét azonnal jelezni a mozgalom vezetősége felé, ami a visszarendezés vagy további szankció lehetőségéről dönt.

B10) A Népszuverenitás Mozgalom tagjai tevékenységükkel, magatartásukkal, nyilatkozataikkal gyűlöletkeltésben nem vehetnek részt, valamint nem lehetnek tagjai olyan szerveződésnek, akik gyűlöletkeltő (náci, antiszemita, vagy bármilyen más módon bármilyen népcsoport ellen gyűlöletet keltő) tevékenységet végeznek mint szervezett tevékenység.

C1) A jelen alapvetések és alapelvek rendszere a vezetőség álta indoklás terhe mellett pontosítható, kiegészíthető.
Ezen rendszer érdemi megváltoztatása, a pontok, vagy az egész törlése, a pontok jelentésének megfordítása csak a tagokra nézve többségi szavazattal módosítható, továbbá ebben az esetben a vezetőség tagjai INDOKOLÁSSAL egybekötött VÉTÓ joggal élhetnek.
Az alapvetések valamint az alapelvek módosítását az indoklással együtt minden esetben a mozgalom nyilvános weboldalának a hírek menüpontja alatt közzé kell tenni haladéktalanul.

C2) A Népszuverenitás Mozgalom a közjogi válság fennállása alatt az ellehetetlenülés és jogutód nélküli megszűnés esetén is a mindenkori legutolsó alapvetés és alapelvek szerinti rendszerrel újraszervezendő minden cselekvőképesen megmaradó tag számára. Ilyen esetekben irányadó az utolsó ismert SZMSZ tartalma.